A címer


berkesz cimer

berkesz község címere

A címer legfontosabb alkotó elemei a település életében évszázadokon át meghatározó szerepet játszó Vay-család címeréből származnak. Akik nemcsak oly módon méltóak az emlékezetre, mint fölbírtokosok, akik mintagazdaságot hoztak létre, hanem a nemzet történelmében, kultúrájában is meghatározó szerepet játszottak, különös tekintettel a Rákóczi szabadságharcra. A községet 1558-tól 1945-ig birtokló Vay nemzetség ősi címerében egy szarvas volt, mely a családi legenda szerint a Tanais vizén átkelve mutatta az utat a honfoglaló magyar seregnek. Abárói és a grófi ranggal a nemzetségi címer tetemesen kibővült, azonban a községi címerbe csak a legfontosabb elemek kerültek át.

A zöld alapon futó szarvas, melynek fejéből arany agancsok közt kettős kereszt emelkedik ki, a szájában nyíl, fölötte félhold és csillag. A pajzsot bárói korona fedi, felette koronás rostélyos tornasisak.

A sisak tetejére került a sisakdísz, amely általában a pajzs egy fontos elemét ismétli, vagy a pajzson ábrázolt képhez kapcsolódik szervesen. A színekre a pajzsnál leírt kötöttségek érvényesek, és ha a pajzskép egy elemét ismétlik, a dísz színeinek egyeznie kell az eredeti pajzskép színeivel. A díszt eredetileg csavarokkal rögzítették a sisakhoz, s a rögzítés eltakarására alakult ki a korona.

A címersisak tartozéka a takaró, amelynek bélése fémmáz, anyaga a pajzs színével összefüggő színű. A sisak csúcsáról egyfelől arany és kék, másfelől pedig kék és aranyszínű szalagok, mint foszlányok folynak le, és a sisaknak és pajzsnak mindkét szélét körülveszik és ékesítik. A csücskös talpú pajzsot hullámos vonalú ezüst pólya osztja címerfőre és címertalpra. A hullámos vonal, éppen úgy, mint a címertalp kék alapszíne a terület földrajzi viszonyaira utal, a Nyírség árvízi szabályozásig gyakorta vízjárta település volt, mely meghatározta a gazdasági élet fejlődését is.

A fent hasított mezőben ezüsttel és vörössel négyszer vágott a címertani jobb felől, rajta arany kalásszal, mely a településen ma is meghatározó mezőgazdasági tevékenységre utal. Balról zöld alapon szarvas, szájában nyílvesszővel, szarvai között kettős kereszttel, fölötte jobbról arany csillag, balról ezüst holdsarló. A címertalpon kék alapon a Vay-kastély egyszerűsített ábrája látható. Alatta hármas halom az ország címerére emlékeztet. Az egyemeletes, de impozáns méretű, U alakú, középrészén manzárdtetős, nyolc ionoszlopos erkélyű klasszicista épületet 1815-ben Vay József építtette a vadasparkként is használt természetes erdőben. A kastély csatlakozó szárnyai egyszerű nyeregtetősek, a toldalékszárnyak középpontjában íves záródású kocsialáhajtók és átjárók kötik össze az utcai és a kert felőli részeket.

Valaha a Vay család grófi ágának volt az uradalmi központja, külön épületben itt őrizték értékes családi levéltárukat. A kastély 1954-ben az állami gondozásra szoruló gyermekek otthona lett, így továbbra is meghatározó szerepe volt a település társadalmi, gazdasági és kulturális életében.

A pajzsot “telamonok” gyanánt két oldalról kiterjesztett szárnyú sasók őrzik, mellükön arany kettős kereszt ragyog. A pajzstartókra, telamonokra nem vonatkoznak a heraldika szigorú színtörvényei, eredetileg arra szolgált, hogy a címer épületen való alkalmazásakor a pajzsot ki tudják emelni a fal szintjéből.

kis cimer

berkesz község kis címere

berkesz pecsét

berkesz község címer pecsétje

Berkesz zászló

berkesz község címer zászló

Berkesz zászló

berkesz község címer zászló