Katolikus egyházközség
A katolikus lakosságnak a 40-es évek előtt nem volt lehetősége a faluban templomba járni, mert a faluban nem volt katolikus templom, ezért a szomszédos Nyírtassra jártak a katolikusok istentiszteletre. A növekvő létszámú katolikus lakosság viszont szerette volna, hogy a gyerekeik katolikus iskolai oktatásban részesüljenek. Előzőleg a Vay-grófok megrögzött reformátusként nem engedték a faluban a katolikus vallás gyakorlását, de gr.Vay László felesége, gr. Andrássy Margit katolikus volt, ő támogatta a falusiakat abban a törekvésükben, hogy hozzák létre az iskolakápolnát.
A II. világháború előtt, a mostani telken egy nádfedeles falusi parasztházban folyt a katolikus hitélet. Az 1946-ban felvett nyírtassi és berkeszi rom. kat. egyház és iskola leltárjegyzékéből tudjuk, hogy a katolikus egyház számára Dr. Szmrecsányi Lajos érsek vette meg a 986 négyszögöl területű ingatlant a község főutcáján, 2000 pengőért, 1940-ben. Az épület vertfalú, gerendázott, nádfedeles tetővel ellátott volt.
A háznak volt 2 ajtaja és 4 ablaka, amelyből 3 dupla kialakítású volt. Egy eléggé gyenge állapotban lévő házat vásároltak, amelynek első szobája 4.80 x 4.80-as, a hátsó szobája pedig 4.80 x 7.50-es, amely az iskolakápolna szerepét töltötte be. Ebben a szobában található egy fából készült oltár 6 db réz gyertyatartóval.
A XX. század közepén két egyházi iskola működött: református és római katolikus. A katolikus iskola a mai miséző hely helyén, egy régi nádfedeles parasztházban működött az 1940-es évek elejétől 1948-ig. A katolikus egyház kialakította a lakosság segítségével a parasztházat iskolának, és elkezdődött az oktatás és a hitélet. Hétköznaponként a gyerekeket 1946-ig Papp Sára, majd Hanusi István tanította. Az elemi iskolába járó gyerekek létszáma ekkor az egytanerős iskolában 47 fő.
A Katolikus Általános Iskola növendékei 1948-ban. Balról jobbra: Kozma Mihály, Orosz László, Orosz Gábor, Jenei Ferenc, Gál László, Barilló János, Homonnai Erzsébet, Forgony Mária, Fekete Erzsébet, Tarr Erzsébet Nagy Irénke, Barilló Borbála, Tarr Veronika, Molnár Ferenc, H Nagy Lajos, Hanusi István okleveles tanító, Molnár János, Jenei János (a fénykép Jenei János tulajdona)
Vasárnap istentiszteletet tarthattak a katolikusok. 1948-ig volt külön felekezeti iskola a katolikusoknak, majd az államosítás után összeolvadt a református iskolával. Pár évet tanított a katolikus iskolában Hanusi tanító, majd a református iskolában folytatta a munkáját. Bessenyi Pál házában bérelt egy szobát, majd a református kántortanítói lakásban lakott 1949-től. 1955-re az iskolakápolna épületének állapota szörnyen leromlott, ekkor a hívek és az akkori plébános, Kubán Lajos levelet fogalmazott a főegyházmegyei hatósághoz. A levélben hivatkoznak az épület megrepedezett vályogfalára – úgy fogalmaznak, hogy csak a hívek imádsága és fát támasztó gerenda tartja egyben az épületet – valamint a keresztgerenda erős korhadtságára. Kérik a nagyméltóságú érsekurat, hogy támogassa tervüket, amely egy új épület építésére irányul. A felépítendő iskolakápolna költsége az előzetes tervek szerint kb. 40000 ft, amelyhez a hívek is szeretnének hozzájárulni. A berkesziek kérik a felettes egyházi szerveket, hogy mutassák meg számukra a megfelelő utat a terveik kivitelezéséhez. Hat évet kell várni, amire elkészül az új épület 1961-ben. A kutatások alapján az egyházközség a szent családot választotta névadóként, a templom dedikációja (felajánlása, felszentelése, címe, titulusa) azért volt jelentős, mert meghatározta az egyházközség egyik legfontosabb ünnepét, a templombúcsút. Ezt az ünnepet ugyanis legtöbbször a kiválasztott védőszent névnapján tartották.
A szent családot ábrázoló festmény, a templom névadója. (a szerző Ferró Csaba felvétele)
A középkorban gyakran a templomdedikációk szentjei váltak a falvak névadóivá is. Gondoljunk a Szentgyörgy, Szentmiklós, Szentjános, Szentistván végződésű helységnevekre! A név megválasztásának körülményeiben közrejátszott például a kegyúri tisztet ellátó földesúr akarata, az egyházmegye püspökének akarata, különböző divatok. [1]A templom – az épületre kötött 1962-es biztosítási kötvény alapján – 11 méter hosszú, 7 méter széles és 4 méter magas szilárdfalú épület, amit 92400 forintra biztosított a Kisvárdai Állami Biztosító tűz, villámcsapás, robbanás és viharkárra. Az épület biztosítására 26 forintot, a benne található berendezésekre 8 forintot kellett fizetni éves díjként. 1981-ben az egyház kötött biztosítást egy kisharangra és tartozékaira 16000 ezer forint értékben, majd 1992-ben már egy nagyharangra 72000 forint értekben. A tartozékokon az épület előtti haranglábat és a harangok működéséhez szükséges eszközöket kell értenünk. A harangok elektromosan voltak működtethetőek, napjainkban felújításra szorul ez a technika.
1976-ban felújították az épületet: 17000 forint költségen elvégeztek 150 négyzetméter vakolatleverést és újjáépítést. A felújítást Miskolczy Tibor, nyírtassi kőműves vállalkozó végezte. 1990-es években egy belső felújítás után nyerte el a templom a mai formáját az egyház és a hívek összefogásának köszönhetően.
Katolikus templombelső (a szerző Ferró Csaba felvétele)
A templomban egyik vasárnap római, a másik vasárnap görögkatolikus misére került sor. A 2010-es évektől hét leányegyház tartozik a demecseri egyházközséghez, ezért különböző időpontokban vannak a misék, mivel egyetlen plébános teljesít ezekben szolgálatot. Berkeszen szombat este van a római katolikus mise. A nyírtassi, később a demecseri egyházközséggel karöltve gyakoriak a Mátraverebély – szentkúti, valamint a máriapócsi búcsúk és zarándokutak. Szervez az egyház kirándulásokat, ennek keretein belül felkerestek több templomot, illetve megtekintették az Országházat is. A gyerekekre is odafigyel az egyházközség, Demecserben szerveznek hetes táborokat, lelkigyakorlatokat. A 2000-es évek elejétől a gondnoki és pénztárosi feladatokat közel húsz éven keresztül Sipos Jánosné sz. Kozma Ilonka látta el. Napjainkban a sekrestyés feladatokat Szabó Lászlóné és Nagy Istvánné végzi.
A katolikus vallású lakosok létszámának változása 1880-1949 között növekedést mutat. [1] Az adatokból az olvasható ki, hogy folyamatos növekedés történt a római és görögkatolikus lakosok számában. A római katolikus lakosság az 1880-as évekhez képest meghétszereződött 1949-re, 226 berkeszi mondta magát rómainak. A görög felekezethez tartozók létszáma tízszerese lett az 1949-es adatok szerint, ami 105 fő volt. 1949-ben közel a falu fele, 331 fő volt katolikus, ekkor a reformátusok 721 főt számoltak.
[1] Magyar Néprajz, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, Magyar Elektronikus Könyvtár online, http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/216.html
[2] Katolikus vallásu lakosok létszáma 1880-1949 között. Hungaricana online, Magyarország településeinek vallási adatai 1880–1949 II. kötet (1997)
Katolikus templom, misézőhely (a szerző Ferró Csaba felvétele)
A nyírtassi görögkatolikus egyházhoz tartozott és tartozik ma is a berkeszi filia. [3] Görögkatolikus parókusok: Zatik János parókus 1970-1991, Szaploczay György parókus, 1991-1996, Jónyer István parókus 1996-tól napjainkig (2023) [4]
A nyírtassi római katolikus egyházhoz tartozott a berkeszi filia 1992-ig, plébánosai: [5] Hován József, 1887 e. Csete György, 1887: Boda Vendel, 1889: Fülöp Elek, 1901: Erdős András, 1908: Szuszay József, 1947: Vágújhelyi Gyula, Eged János, 1953: Kubán Lajos,
1992-től a templomkápolna a demecseri plébániához tartozik, plébánosai: 2000 Szegedi Kálmán, 2011: Takács András, Pankotai József, Lupsa Tamás, Varga Loránt napjainkban (2023) [6]
[3]Berkesz filia, Adatbázisok online, https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/37257
[4] Hajdudorogi Főegyházmegye, Görögkatolikus online, https://hd.gorogkatolikus.hu/adattar-parokia/Nyirtass
[5] Magyar Katolikus Lexikon Nyírtass online, http://lexikon.katolikus.hu/N/Ny%C3%ADrtass.html
[6] Magyar Katolikus Lexikon Demecser online, http://lexikon.katolikus.hu/D/Demecser.html